Az eredmények több szempontból is figyelemre méltóak.
A magyar vállalatok többsége már belépett az AI korszakába
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadó vállalatok 92 százaléka már használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát.
Ugyanakkor az AI használata még korántsem jelenti minden esetben azt, hogy a technológia mélyen beépült a vállalati működésbe. A cégek közel kétharmadánál az alkalmazás egyelőre kísérleti jellegű, vagy csak néhány területre korlátozódik.
Széles körben, több üzleti területen a vállalatok 27 százaléka használ mesterséges intelligenciát.
Ez egy fontos váltás kezdetét jelezheti: a következő évek egyik legnagyobb kérdése nem az lesz, hogy használ-e egy vállalat AI-t, hanem az, hogy képes-e azt tudatosan, biztonságosan és megfelelő infrastruktúrával a működésébe integrálni.
A ChatGPT vezeti a vállalati AI-eszközök piacát
A generatív mesterséges intelligencia eszközei közül egyértelműen a ChatGPT a legelterjedtebb: a kutatásban részt vevő válaszadók 69 százaléka használja.
A második helyen a Google Gemini áll 56 százalékkal, ezt követi a Claude 37, a Microsoft Copilot pedig 29 százalékkal.
Érdekesség, hogy a válaszadók 22 százaléka saját fejlesztésű AI-megoldást is használ. Ez arra utal, hogy a vállalatok egy része már nem csupán általános célú AI-eszközöket vesz igénybe, hanem egyre inkább konkrét üzleti igényekhez igazított megoldásokban gondolkodik.
Mire használják az AI-t a cégek?
A leggyakoribb vállalati felhasználási területek között a programozás vezet 64 százalékkal, de az adatelemzés 50, a dokumentumfeldolgozás pedig 48 százalékos arányt ért el.
A mesterséges intelligencia a kiberbiztonságban is egyre nagyobb szerepet kap: a válaszadók 31 százaléka használja ezen a területen.
Marketingre 21, ügyfélszolgálatra pedig 19 százalék alkalmaz AI-t.
A számok alapján jól látható, hogy az AI elsőként azokon a területeken terjed, ahol nagy mennyiségű információ feldolgozása, elemzése vagy ismétlődő digitális munkafolyamatok támogatása szükséges.
De mi történik a háttérben?
A mesterséges intelligencia használata nemcsak szoftveres kérdés.
Az AI-alapú alkalmazások mögött megfelelő számítási teljesítményre, memóriára, adattárolásra és hálózati infrastruktúrára is szükség lehet – különösen akkor, amikor egy vállalat már nem egyszerűen egy publikus AI-szolgáltatást használ, hanem saját modelleket, nagyobb adathalmazokat vagy GPU-igényes alkalmazásokat is működtet.
A kutatás szerint a hazai vállalatok 62 százaléka publikus felhőben futtatja AI-feladatait, miközben 33 százalék saját szervert, 17 százalék privát felhőt, 13 százalék pedig munkaállomásokat használ.
Ez azt mutatja, hogy a legtöbb vállalat számára jelenleg a felhő jelenti a legegyszerűbb belépési pontot. Ugyanakkor a saját infrastruktúra és a privát felhő jelenléte azt is jelzi, hogy bizonyos cégeknél már fontos szempont az adatok kontrollja, a teljesítmény és a testreszabhatóság.
Meglepő számok a szerverkapacitásról
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a vállalatok mindössze 16 százaléka tartja teljes mértékben megfelelőnek a meglévő szerverkapacitását az AI jelentette terheléshez.
A válaszadók 25 százaléka inkább nem tartja megfelelőnek az infrastruktúráját, 21 százalék pedig egyáltalán nem látja megfelelőnek. További 21 százalék nem tudta megítélni saját kapacitását.
Még érdekesebb a GPU-k használata: a válaszadók 58 százaléka jelenleg nem használ GPU-gyorsítást AI-feladataihoz, míg 28 százalék már aktívan alkalmaz GPU-alapú erőforrásokat.
Ez komoly lehetőséget jelenthet a következő időszakban azoknak a vállalatoknak, amelyek az AI-kísérletezésből valódi, üzleti szintű alkalmazás felé szeretnének továbblépni.
Mi tartja vissza a vállalatokat?
A válaszok alapján nem kizárólag technológiai problémákról van szó.
A legnagyobb akadályt a magas költségek jelentik: ezt a válaszadók 36 százaléka jelölte meg. Ezt követi a kevés memória 29, illetve a kevés számítási kapacitás 27 százalékkal.
A jogszabályi megfelelés, az energiafogyasztás és a szakemberhiány szintén jelentős kihívást jelent.
A szélesebb körű AI-bevezetés legnagyobb akadályaként pedig a vállalatok 43 százaléka azt jelölte meg, hogy még vizsgálják a lehetőségeket. 32 százalék számára a beruházási költség, 29 százalék számára pedig a vezetői döntés hiánya jelent akadályt.
Vagyis a technológia már jelen van, de sok vállalat még keresi a választ arra, hogyan lehet belőle valódi üzleti értéket teremteni.
AI-kutatás 2026: hol tartanak valójában a magyar cégek?
A ServerElite kutatása egy olyan piac képét rajzolja ki, amely már egyértelműen elindult az AI felé, de még az út elején jár.
A vállalatok többsége egyelőre óvatosan kísérletezik: 42 százalékuk havonta 50 ezer forintnál kevesebbet költ AI-szolgáltatásokra, míg 21 százalék 50–200 ezer forint közötti összeget fordít erre. Az egymillió forint feletti havi AI-költés egyelőre mindössze 2 százalékra jellemző.
A stratégiai megközelítés is inkább pragmatikus: a vállalatok 39 százaléka hasznos kiegészítő technológiaként tekint az AI-ra, 30 százalék szerint fontos lesz, de csak bizonyos területeken, míg 20 százalék már úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia alapvetően átalakítja majd a működését.
A kérdés már nem az, hogy lesz-e AI a vállalatoknál
Hanem az, hogy mikor válik az AI-kísérletezésből üzletileg értékes, biztonságos és megfelelően skálázható vállalati infrastruktúra.
A kutatás további eredményei részletesen megmutatják, milyen szervereket használnak a hazai vállalatok, milyen infrastruktúrán futtatják AI-feladataikat, milyen GPU-k jelennek meg a piacon, mennyit költenek a cégek, és milyen fejlesztéseket terveznek a következő időszakban.
A teljes kutatást hamarosan elérhetővé tesszük az oldalon.